Benne lépkedünk a sötét vizű kanálisba,
azt képzeljük a sárga utat járjuk,
mi aztán a nagy varázslót, bizony megtaláljuk.
Valahogy a kanális büdös attól független,
lépteink dagasztják a sarat, nem a sárga követ.
De kell az illúzió, mert bábuk vagyunk,
természetesen a legrosszabból fajtából.
Túl a fák vonalán, az erdőbe nem látunk,
a varázsló nevet,a többi utánunk jöhet,
mert ez a világ, elpusztul azt hiszem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: